Nem minden méz egyforma. A méz világában megkülönböztetünk monofloral és többvirágú. A különbséget a méhek által gyűjtött nektár eredete határozza meg. A egyvirágú méz, a nektár túlnyomórészt egy növényfajból származik, például az új-zélandi manuka vagy kanuka fából. A sokvirágú méz, a méhek több virágról és növényről gyűjtenek nektárt, ami változatosabb, de kevésbé egységes összetételt eredményez.
Ez a megkülönböztetés döntő fontosságú: nemcsak a méz ízét és színét, hanem kémiai profilját, aromáját és állagát is befolyásolja. A különleges tulajdonságokat vagy a származási helyet kereső fogyasztók számára ez a különbség központi jelentőségű.
A manukaméz különleges helyzete nemcsak az ízén vagy az összetételén alapul, hanem a történelmén is. Jóval azelőtt, hogy a mézelő méhek 1839-ben Új-Zélandra kerültek, a māoriak széles körben használták a manuka cserjét - a levelekből készült főzeteket, a kéregből és a fából készült olajokat gyakorlati célokra. Csak a méhek megjelenésével vált a manuka nektár mézzé, ami új hagyományt teremtett: egy ősi növény és a modern méhészet összekapcsolása.
Hogyan határozza meg az MPI a különbséget?
Új-Zélandon a Elsődleges Ipari Minisztérium (MPI) egy tudományos a manukaméz meghatározása. A méz besorolása monoflorális Manuka, meg kell felelnie öt kritériumokat egyszerre:
- Négy kémiai marker a meghatározott küszöbértékek felett van jelen:
- 3-Feniljsav
- 2-metoxi-acetofenon
- 2-Metoxi-benzoesav
- 4-hidroxi-fenilaktilsav
- DNS marker: kimutatható pollen-DNS a Leptospermum scoparium (Manuka).
Megjegyzés: MGO (metilglikoxál) fontos minőség és termékjellemzők, de ez nem az MPI követelménye a mono/multi osztályozáshoz. A többvirágú manuka manuka nektárt tartalmaz, de nem felel meg mind az öt MPI-kritériumnak vagy azok küszöbértékének.
E tudományos kritériumok megállapítása többéves kutatás eredménye. Az 1980-as és 1990-es években a kutatók megfigyelték, hogy a manukaméz más mézektől eltérő profilt mutat. Míg sok méz nagyrészt a hidrogén-peroxiddal kapcsolatos hatásokra támaszkodik, a Manuka egyedi, nem peroxidos tulajdonságokkal rendelkezik. Ez vezetett végül az MPI-modellhez, amelyben a kémia és a DNS kombinációja biztosítja a hitelességet és a botanikai eredetet.
Monofloral vs. Multifloral Manuka - legfontosabb különbségek
| Aspect | Monofloral Manuka | Multifloral Manuka |
|---|---|---|
| Botanikai eredet | A nektár túlnyomórészt Leptospermum scoparium | Manuka + más virágok/növények keveréke |
| MPI-kritériumok | Megfelel 4 kémiai markernek + DNS-markernek (mind az öt szükséges) | Nem felel meg mind az öt kritériumnak/küszöbértéknek. |
| Íz és aroma | Következetesebb és felismerhetőbb profil | Évszakonként/régiónként változik |
| Kémiai összetétel | Egységesebb; meghatározott szinteken lévő jelölések | Szélesebb szórás; alacsonyabb/változó jelölések |
| Minőségi címkézés | képes MGO osztályozásokat hordozni (pl. MGO 100+-tól 1500+-ig) | Általában alacsonyabb MGO értékek; nincs monoflorális állítás. |
| Ökológia és környezetvédelem | Gyakran betakarítják ott, ahol a manuka bokrok dominálnak és más növényzet alárendelt. | Ahol a manuka sok más virágzó fajjal együtt él, ott a manuka is előfordul. |
Miért konzisztensebb a monoflorális méz?
Mivel a nektárforrás egyetlen növényfajra koncentrálódik, a szín, az íz és az aroma jellemzően reprodukálhatóbb az egyvirágú mézben. A többvirágú mézben az összetétel erősebben változik a takarmányterület és az évszak szerint.
Az új-zélandi méhészek számára ez a megkülönböztetés gyakorlati szempontból is fontos. Ez megköveteli a kaptárak gondos elhelyezését azokon a területeken, ahol a manuka bokrok dominálnak, és a virágzás időszakának pontos időzítését. A többvirágú méz gyakran akkor keletkezik, amikor a méhcsaládok olyan átmeneti zónákban vannak, ahol egyszerre több faj szolgáltat nektárt. Ennek eredményeként a többvirágú méz minden egyes üvegének más-más jellege lehet, míg az egyvirágú tételek az egyértelmű eredet miatt jobban felismerhetőek maradnak.
